A bölcsesség kezdete.

„A régiek, akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban, először nemzeti

életüket rendezték el; akik el akarták rendezni nemzeti életüket, először otthoni

életüket szabályozták; akik otthoni életüket akarták szabályozni, először egyéni

életüket művelték; akik egyéni életüket akarták művelni, először a szívüket hozták

rendbe; akik szívüket akarták rendbe hozni, először akaratukat tették őszintévé;

akik akaratukat akarták őszintévé tenni, először eljutottak a megértéshez; a

megértés a dolgok ismeretének felkutatásából származik. Ha a dolgok ismeretét

elnyertük, akkor elértük a megértést; ha a megértést elértük, akkor az akarat

őszinte; ha az akarat őszinte, akkor a szív rendben van; ha a szív rendben van,

akkor műveljük egyéni életünket; ha egyéni életünket műveljük, akkor az otthoni

élet szabályozva van; ha az otthoni élet szabályozva van, akkor a nemzeti élet

művelése az alapja mindennek. Lehetetlenség, hogyha az alap rendetlen, fölötte

rendes legyen az épület. Sohasem volt olyan fa a világon, amelynek törzse karcsú

s felső ágai nehezek és erősek. A dolgoknak oka és következménye van, az

emberi ügyeknek kezdete és vége. Ha az egymásra következés rendjét ismerjük:

ez a bölcsesség kezdete.”

(Popper Péter: A belső utak könyve)