Introitus: Zsoltár 146.
„Dicsérjétek az URat! Dicsérd, lelkem, az URat! 2 Dicsérem az URat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek. 3 Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani. 4 Ha elszáll a lelke, visszatér a földbe, és azonnal semmivé válnak tervei. 5 Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az ÚRban van a reménysége, 6 aki az eget és a földet alkotta, meg a tengert, és ami csak bennük van; ő meg is tart hűségesen mindenkor. 7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR. 8 Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat. 9 Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti. 10 Mindörökké uralkodik az ÚR, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre. Dicsérjétek az URat!”
Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!
Bűnvalló imádság:
Mindenható Isten, gondviselő Atyánk!
Hozzád kiáltanak a kiszáradt termőföldek, hozzád kiáltanak a szikes talajban vergődő gyökerek és a szomjanhaló növények, hozzád kiállt az egész elkeseredett és megterhelt föld és hozzád kiálltunk mi is, amikor eléd visszük kiszáradt, bűnben porladó lelkünket. Látod Urunk, hogy ismét visszatérünk tehozzád, amikor saját leleményességünk és bölcsességünk kimerít minden emberi lehetőséget és forrást. Be kell ismernünk Előtted, hogy képtelenek vagyunk saját erőnkből továbblépni az elénk gördülő akadályokon és távlataink beszűkülnek a Te segítséget nélkül. Alázattal kérünk Téged, hogy vizsgálj meg bennünket és tisztítsd meg teljes lényünk, hogy hozzád visszatérjünk és egyedül Benned bízzunk.
Ugyanakkor bánjuk, hogy elfordulásunkkal, tékozló, felelőtlen életünkkel megszomorítottuk jóságos atyai szívedet. Add meg nekünk, hogy jóvá tegyük bűneinket és a bennünk történő változás őszinte legyen és nem csupán formaság. Az Úr Jézus szeretetéért…
Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!
Kegyelmi ige:
„Áldjad, lelkem az Urat, és ne feledd, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.” (Zsolt 103, 2 – 4.)
Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!
Epistola: Rm 8, 12 – 17.
Evangélium: Lk 17, 11 – 19. (Tíz leprás meggyógyítása)
Az igehirdetés alapigéje: 1Thesszalonika 1, 2 – 10.
„Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; mert szüntelenül 3 emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát; 4 mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok. 5 Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben, 6 ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét. 7 Példává is lettetek minden hívő számára Macedóniában és Akhájában, 8 mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk, 9 mert ők maguk beszélik rólunk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, és hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, 10 és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól.”
