„Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon! Neked teljesítik a fogadalmakat. 3 Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember. 10 Gondoskodsz a földről, megöntözöd, nagyon meggazdagítod, Isten patakja tele van vízzel. Gabonával látod el az embereket, így gondoskodsz a földről. 11 Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted, záporesővel porhanyítod, növényzetét megáldod. 12 Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad. 13 Legelők sarjadnak a pusztán, ujjongás övezi a halmokat. 14 Nyájak lepik el a legelőket, a völgyeket gabona borítja, ujjonganak és énekelnek.” (Zsoltár 65, 1 – 3. 10 – 14)
Mindenható Isten, gondviselő Atyánk!
Hálatelt szívvel állunk meg ma is előtted, hiszen annyi minden van amiért köszönettel tartozunk neked. Te megadtad nekünk az erőt és az egészséget, hogy befejezhessük elkezdett munkánkat és örvendezhessünk kétkezi fáradozásunk gyümölcseinek. Te megadod nekünk nap mint nap a megterített asztalt, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk. Te megadod, amire a termőtalajnak szüksége van, hogy minden igyekezetünknek, számításunknak meglegyen az eredménye. Te őrködsz életünk, gazdaságaink, közösségeink felett, hogy azt semmiféle kár vagy pusztítás ne érje. Mégis Urunk, beismerjük azt, hogy ennyi jóság ellenére is elégedetlen emberek vagyunk, mert nehezen elégszünk meg azzal, amit te ajándékozol vagy felkínálsz, mi mindig többre és másra vágyunk. Szeretünk halmozni és pazarolni, mert úgy gondoljuk, hogy ez tesz bennünket gazdaggá. Elfeledkezünk azonban azokról, akiknek nincsen otthonuk, akiknek csupán ünnepkor jut terített asztal vagy egy falat kenyér, nem veszünk tudomást azokról sem, akik szenvednek, akiknek csupán puszta életük minden vagyonuk, semmi egyebük nincs. Kérünk ments meg a hamis önbizalom csapdájától, a jólétből fakadó nemtörődömség és közöny érzésétől és adj nekünk szeretettől átitatott nyitott szíveket. Ámen
Megköszönjük neked minden ajándékodat, azokat is amelyekért megdolgoztunk és azokat is, amelyeken nem érdemeltük meg. Megköszönjük azt, hogy te táplálsz bennünket Igéden és megtöretett testeden, kiontott véreden keresztül. Olyan nagy szükségünk van e lelki táplálékra, mint a mindennapi kenyérre, mert ez ad nekünk energiát a szeretetre, együttérzésre és segítőkészségre.
Megköszönjük neked azt is, hogy te egész évben velünk voltál és vagy, megsegítesz a mindennapi munkában, erőt adtál, hogy betakarítási munkánkat elvégezhettük és így készüljünk fel az elkövetkező időszakra.
Kérünk téged, hogy a továbbiakban is őrizd értékeinket, életünket, házunkat, gazdaságainkat, jószágainkat, hogy hálát adhassunk mindazon adományokért, amelyekkel ellátsz minket, hogy életünk ne szenvedjen hiányt semmiből.
Imádkozunk tehozzád a szegényekért, a hajléktalanokért, azokért, akik reményvesztetten kallódnak az utcákon, azokért, akik nélkülözésben, betegségben vagy nyomorúságban élnek.
Könyörgünk az éhezőkért, a magukra maradottakért, azokért, akik csupán árnyakként, magányosan tengetik életüket.
Légy a szenvedőkkel, azokkal, akik naponta súlyos terheket hordoznak, légy a családokkal, hogy megőrizhessék a családi békét, az egymást iránti szeretetet, tiszteletet és az egységet, légy a fiatalokkal, hogy megtalálják a hozzád vezető utat, légy a gyermekekkel, hogy megérezhessék milyen fontos a te közeledben élni, légy az idősekkel, akik úgy érzik, hogy mindeki számára csupán terhet jelentenek, kérünk add meg nekik az örömöt, hogy rád találtak és rád bízhatják napjaikat életük alkonyán. Légy a városon élőkkel, akik zsúfolt életükben, a munkahelyi stressz és elvárások megterheltségében sokszor nem tudnak rád figyelni. Áld meg kenyérkeresetüket és adj értékes időt nekik, amit a családban tölthetnek el. Áld meg a falun élőket, akik a termőföldet művelik és állatokat gondoznak. Adj nekik erőt, egészséget és életkedvet, hogy értelmet és értéket lássanak kétkezi munkájuk nyomán és élvezhessék annak gyümölcseit.
Imádkozunk városunkért, falunkért, őrizd meg a katasztrófáktól, a természeti csapásoktól, az aszálytól vagy bármilyen más vésztől.
Imádkozunk önmagunkért, akik sokszor egykedvűen, közömbösen, felelősségvállalás nélkül tekintünk környezetükre. Imádkozunk önmagunkért, akiknek mindig az a legfontosabb, hogy NEKÜNK LEGYEN JÓ ÉS NEKÜNK LEGYEN SOK. Kérünk Istenünk adj több együttérzést, lelkiismeretet és szeretetet, hogy őszinte segítséggel forduljunk oda világunk megoldatlan problémáihoz, ne csupán csak egy kényelmes fotelben ücsörögve legyünk szemlélői a csendes pusztulásnak, a felemésztődésnek. Ámen
