Napi lélekmorzsák – kedd

Napi lélekmorzsák – kedd

Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki…” (1Mózes 12,4)

Akik hitből valók, azok Ábrahám fiai.” (Galaták 3,7)

Uram, sokszor úgy megyünk el, hogy vissza sem nézünk, néha hosszasan búcsúzkodunk, néha egyszerűen csak becsapjuk magunk mögött az ajtót, néha felkészülünk, néha pedig csupán elmenekülünk… Elhagyjuk családunkat, hazánkat, szülőföldünket, a házat, ami gyermekkorunk bölcsője volt, az asztalt, ahol anyánk tiszta abrosszal várt, a tűzhelyet, ahol apánk tanított, a templomot, ahol másként szólnak a harangok. Fájdalmas a búcsú, de sokkal fájdalmasabb a visszatérés bizonytalansága, reménytelensége vagy a visszatérés vágyának hiánya.

Uram, oda megyünk, ahová akarod, hiszen Te tudod életünk minden egyes lépését, irányát, mi pedig hisszük, hogy a legjobbat akarod biztosítani számunkra. De kérünk, add meg, hogy soha ne feledkezzünk meg, honnan indultunk, akkor is ha nehéz vagy kellemes visszatekinteni, mert a kiindulópont mi vagyunk, a megérkezés és a cél Te vagy.