„Nézd, ez a nép mégiscsak a te néped!” (2Mózes 33,13)
„Pál írja: Erre hívott el titeket Isten a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.” (2Thesszalonika 2,14)
„MÉGIS!”
Isten ígérete Mózes és a nép számára a „tejjel és mézzel folyó föld”, azonban a nép nyakassága és keménysége miatt az Úr nem akar tovább velük menni. Mózes Isten irgalmáért esedezik és megpendíti az Úr atyai szeretetének egyetlen lehetséges dallamát: bűneik ellenére, „mégiscsak a te néped!”
Jézus azt mondja Simon Péternek: „Evezz a mélyre!” Péter válasza: „Semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.”
Uram, tudom, hogy naponta számtalan vétket követek el, de kérlek bocsáss meg nekem, mert MÉGISCSAK a te gyermeked vagyok.
Sokszor eltérek a te utaidtól, tervem nem egyezik a tiéddel, de kérlek nyakasságom ellenére, MÉGIS taníts és vezess engem.
Nem értem mindig a te parancsolataidat, elvárásaidat, de adj nekem bölcsességet, hogy részleges látásom ellenére, MÉGIS megtegyem mindazt, amit elvársz tőlem és ami tőlem telik.
Saját erőmből nem tudom az életemet szebbé, jobbá, értékesebbé tenni, MÉGIS a te szavadra a mélyre evezek, lássam lelkemben hol a hiba és min kell változtatni.
Uram, sok mindent mondhatnék még neked, de te ismersz szavak nélkül is, hálás a szívem, hogy mindezek ellenére MÉGIS hozzád tartozom!
