Introitus: Zsoltár 89, 2 – 6. 27 – 30.

„URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet. 3 Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég. 4 Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: 5 Örökre fenntartom utódaidat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat! 6 Az egek magasztalják csodáidat, URam, hűségedet a szentek gyülekezetében. Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám! 28 Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között. 29 Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele. 30 Mindenkor gondoskodom utódairól és trónjáról, míg csak meglesz az ég.”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Mindenható Isten, szerető Atyánk!

Krisztusban megmutattad nekünk mi a jó és helyes. Szüntelenül tanítasz Igéd által, mi mégis keményszívűek és engedetlenek vagyunk. Szent Fiad életével állítottál elénk követendő példát, mi mégis süketeknek és vakoknak bizonyulunk, nem akarjuk felismerni, hogy egyedül Te vagy életünk alapköve, és azt sem, hogy csak akkor lehet erős, maradandó a mi életünk, ha rád építjük fel azt. Szüntelenül hangzik felénk intésed és hívó szavad, de mégsem veszünk tudomást róla, vagy ha igen rövid időn belül elfeledjük. Gyakran hatalmas munkád figyelembevétele nélkül saját erőnket fitogtatjuk, saját képességeinkkel dicsekszünk, pedig nélküled nem tudunk megállni a próbatételekben, szüntelenül elbukunk. Kérünk Urunk, add meg, hogy ne legyünk gőgös gyermekeit, hanem alázattal tudjunk eléd állni és mutasd meg nekünk azt az igazi kincset, értelmet, amit szent Fiad megváltása jelent.

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm 8, 14)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: Róma 12, 1 – 8.

Evangélium: Máté evangéliuma 3, 13 – 17. (Jézus megkeresztelése)

Az igehirdetés alapigéje: János evangéliuma 1, 29 – 34.

„Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét! 30 Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én. 31 Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt. 32 Így tett erről bizonyságot János: Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta. 33 Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. 34 Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia.”