„Veled van az Úr, Izráel királya: nem kell többé veszedelemtől tartanod.” (Zofóniás 3, 15)
„Jézus ezt mondta tanítványainak: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?” (Márk 4, 40)
-Miért félsz? – kérdezem naponta magamtól.
-Nos, lássuk csak… – válaszolom naponta magamnak – …félek a betegségtől, a járványtól, félek a haláltól, félek az anyagi létbizonytalanságtól, félek a magánytól, az ürességtől, félek a ráncoktól és az időtől, félek másoktól és önmagamtól, félek az élettől…
-Barátom, így nem lehet élni… – hajtogatom naponta magamnak.
-Így nem lehet élni… – ismerem be naponta magamnak.
Úr Jézus! Téged kérlek, teremts bennem igazi húsvétot, lépj be gondosan bereteszelt életem ajtaján és mond újra a bátorítást: „Ne félj!” Segíts az én hitetlenségemen, ölelj magadhoz szorosan, hogy nálad biztonságot találva újra tudjak hitben megerősödve, derűsen élni, mert nem kell többé tartanom semmilyen veszedelemtől.
