„Az Úr pedig meghallotta szavunkat és meglátta nyomorúságunkat, gyötrelmünket és sanyarú sorsunkat.” (5Mózes 26,7)
„Vajon Isten nem szolgáltat – e igazságot választottainak, akik éjjel – nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja – e őket?” (Lukács 18,7)
Uram, hála legyen azért, hogy felismertem, nem a nagyvilágba kell éjjel – nappal belekiáltanom minden gyötrelmemet és nem másokra kell zúdítanom minden nyomorúságomat, hiszen néha kevésnek bizonyul az emberi szó a belső sebek begyógyítására, hanem Te vagy az, aki meglátod helyzetemet, meghallod sóhajaimat és ha jónak látod változtatsz sanyarú sorsomon.
