Mi mindent közlünk naponta? Személyes véleményt, életvezetési és egészségügyi tippet, fotót, tuti receptet, kósza gondolatot, szaftos pletykát, szenzációs eseményt és így tovább.

Mi marad ezekből? Semmi. Túl sok az információ, túl pörgős és túl felületes a világ. Ezért markoljuk naponta és szorítjuk két kézzel a semmit. És mindez nem épít, nem nevel, nem a javunkat és fejlődésünket szolgálja.

Talán egy dologra kellene összpontosítanunk: hálát adni és elbeszélni a csodát.

Ez adja meg a metafizikai lét világosságát és látását. „A többi néma csend…The rest is silence” – ahogy Hamlet mondaná.