Introitus: Zsoltár 10, 4. 11 – 18.

„Fennhéjázva mondja a bűnös: Nem lesz számonkérés, nincs Isten! Ez minden gondolata. Azt mondja magában: Elfelejtett az Isten, eltakarta arcát, nem lát meg soha! Állj elő, URam, emeld föl kezedet, Istenem! Ne feledkezz meg a nyomorultakról! 13 Miért vetheti meg Istent a bűnös? Miért mondhatja magában: Nem lesz számonkérés?! 14 Pedig te látod a vészt és a bánatot, rátekintesz, és kezedben tartod. Rád bízhatja magát a gyámoltalan, az árvának te vagy a segítője. 15 Törd össze a bűnös hatalmát, a gonosztól kérd számon bűnét, hogy nyoma se maradjon! 17 Az alázatosok kívánságát meghallgatod, URam. Megerősíted szívüket, feléjük fordítod füledet, 18 véded az árva és elnyomott ügyét, hogy ne hatalmaskodjék többé senki a földön.”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Mindenható Istenünk, szerető mennyei Atyánk!

Felelőtlen bérlők vagyunk ebben a gondosan megtervezett teremtettségben, csapodár béresei a te odafigyeléssel megmunkált szőlősödnek. Naponta bátorítasz bennünket a Rád való figyelésre, életünkben megadod a változás új útjait, de mi nem tudunk vagy félünk elszakadni a régitől, nem merjük egyedül csak Rád bízni önmagunkat, továbbra is lelkünk áporodott, megfakult emlékein, botlásain kesergünk. Beleveszünk az önsajnálatba, a sallangos érzésekbe, a közhelyekbe és így nem érdemeljük meg a tőled kapott lehetőségeket sem és messze sodródunk a kegyelem mindent megújító ajándékától.

Kérünk e mai napon Istenünk, ne engedj bennünket elveszni énünk homályos útvesztőiben, ne engedj belesüppedni abba a hordalékba, ami felgyülemlett lelkünkben, hanem emelj ki bennünket ebből az önmagunkat felörlő állapotból, adj nekünk hitet és pozitív érzéseket, hogy szeretettel és együttérzéssel éljünk és munkálkodjunk ebben a szőlőskertben, amelyet ránk bíztál. Irtsd ki belőlünk a rosszat, mindazt, ami meggátol bennünket az öröm és boldogság elérésében. Tépj ki szívünkből minden gyomot, nyesd meg egónk száraz vesszőit és égesd el életünk haszontalan venyigéit.

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” (Rm 5,8)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: Rómaiakhoz írt levél 5, 1 – 5.

Evangélium: Márk evangéliuma 12, 1 – 12. (A gonosz szőlőművesek)

Az igehirdetés alapigéje: Efézusiakhoz írt levél 6:12-13

„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.

Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.”