Ki az igaz? Bűneink miatt egyikünk sem, ezért saját igazságunkat csupán Krisztuson keresztül remélhetjük. Isten szeme lát bennünket, viszont hála neki Krisztus megváltó munkájának prizmáján keresztül szemléli életünket: látja a jó oldalainkat és a vétkeinket, látja a Tőle elforduló önteltségünket és beképzeltségünket és a szerényen, alázattal hozzáforduló, segítségre szoruló valónkat, látja az átkozódó, káromló, lelki sebeket és fájdalmat okozó hitetlen ajkainkat és hiteltelen arcunkat és a mustármagnál kevesebb bűnbánó hitünket, látja szívünk igazi szándékát, terveit és annak hazugságait is.

Mindezek után a kiáltásunkra kíváncsi. Mit kiáltunk? „Uram, elég, menj el, tűnj az életemből, látni sem akarlak!” vagy „Uram, vétkeztem, könyörülj rajtam, segíts meg!”

Őszintén kérni Istentől nem szégyen, ez annak a jele, hogy szükségünk van rá.

Keresni, a Tőle kapott bölcsesség jele. Nem feladni a keresést, a szándék és hit jele. Rátalálni és rálépni az isteni ösvényre, maga az élet.

Zörgetek, mert elértem Isten házának ajtaját és szeretnék belépni.