Óévi istentisztelet V. „Én veletek vagyok!”

Introitus: Zsoltár 121.

„Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? 2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta. 3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ. 4 Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője! 5 Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől. 6 Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. 7 Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. 8 Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Magasságos Istenünk, mennyei Atyánk!

Alázattal állunk meg most is Előtted ez esztendő utolsó óráiban és kérünk téged bocsátsd meg gyarlóságainkat, figyelmetlenségeinket, botlásainkat, melyeket elkövettünk Ellened vagy embertársaink ellen. Nagyon könnyű nekünk vádaskodni, kritizálni akkor, amikor nem az általunk elképzelt tervek, emberi számítások szerint halad életünk. Amikor pedig jól megy sorunk, elégedettek vagyunk önmagunkkal és elfeledkezünk rólad, kirekesztünk életünkből és a hálaadásra sem gondolunk. Számítók vagyunk és gyakran azt gondoljuk, hogy téged is becsaphatunk, mint embertársainkat vagy egy-egy gonosz cselekedetünk felett Te is szemet hunysz. Kérünk téged ne hagyj bennünket ilyen tévhitekben élni és add a Te Fiadba vetett hitet, hogy ne kiskapukat keressünk, hanem a feléd vezető egyenes utat, hogy közelebb kerüljünk hozzád és melletted éljünk nap mint nap.

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Jézus mondja: „Íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig!” (Mt 28,20b)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: Római levél 8, 31 – 39.

Evangélium: Lukács evangéliuma 12, 35 – 40. (Intés vigyázásra)

Az igehirdetés alapigéje: János evangéliuma 8, 31 – 36.

„Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; 32 megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” 33 Ők ezt kérdezték tőle: Ábrahám utódai vagyunk, és soha nem voltunk szolgái senkinek: hogyan mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?” 34 Jézus így válaszolt nekik: Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. 35 A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre. 36 Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”