Hatalmas Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk!

Szeretnénk neked megköszönni azt, hogy nem hagysz magunkra ebben a világban. Te velünk vagy akkor is amikor bajban, nyomorúságban vagyunk vagy éppen a halál, az elmúlás tényével kell szembe néznünk. Nehéz nekünk legtöbbször elfogadni azt, hogy az emberi életnek bármikor vége szakadhat és sokszor igazságtalannak tartjuk emiatt rendeléseidet. Kérünk, adj Urunk elég bölcsességet ahhoz, hogy elfogadjuk, mindennek rendelt ideje van, „megvan az ideje a születésnek és megvan az ideje a meghalásnak” is.

Add, meg Urunk, hogy ne csak ebben a világban reménykedjük és ne ettől a világtól várjunk megváltást, hanem a te evangéliumod éltesse bennünk a reményt, amelyet Szent Fiadban adtál nekünk: „Mert én élek ti is élni fogtok…” Eszerint tudjunk már itt ebben a világban berendezkedni, Jézus Krisztussal együtt élni és egykor, ha majd végóránk eljön ne feledjük, nem a halál, a semmibe való átmenet az utolsó mozzanat, hanem Krisztusban van feltámadás és lehetőség az örök életre.

Urunk, légy velünk most is amikor Színed előtt megemlékezünk elköltözött testvéreinkről, akiket ebben az évben kísértünk el végső nyughelyükre, kegyelmedbe ajánljuk őket, áldd meg Urunk emléküket és bennünket pedig „taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”

1. Balázs Etelka Ilona – Ézsaiás 66, 13 – 14. 22.

„Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket: Jeruzsálemben kaptok vigasztalást! 14 Meglátjátok, és örül szívetek, testetek is virul, mint a fű. Megtudják, hogy az ÚR támogatja szolgáit. 22 Mert ahogyan megmarad az új ég és az új föld, amelyet én alkotok – így szól az ÚR ugyanúgy megmaradnak utódaitok és a nevetek is.”

2. ifj. Balázs Mihály – Zsoltár 62, 6 – 9. 12 – 13

„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. 7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom. 8 Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten. 9 Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! 10 Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik. Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; 13 nálad van, URam, a szeretet.”

3. Kupás József – 2Timóteus 4, 7 – 8.

“Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, 8 végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”

4. Guther József – 5Mózes 34, 1 – 9.

„Ezután fölment Mózes a Móáb síkságáról a Nebó hegyére, a Piszgá csúcsára, amely Jerikóval szemben van, és az ÚR megmutatta neki az egész országot. És mondotta neki az ÚR: Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, és ezt mondtam: a te utódaidnak adom. Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda.

5 Ott halt meg Mózes, az ÚR szolgája, Móáb földjén, az ÚR akarata szerint. 6 És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. 7 Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt, nem homályosodott meg a szeme, és nem hagyta el életereje. 8 Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a Móáb síkságán, amíg el nem telt Mózes siratásának és gyászolásának az ideje.”

5. Hunyadi Mária – 2Korinthus 4, 16 – 18.

„Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. 15 Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. 16 Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. 17 Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, 18 mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”

6. Szabados Erzsébet – Kolossé 3, 1 – 4.

„Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. 2 Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. 3 Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. 4 Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.”

7. Szigeti János – János evangéliuma 14, 1 – 6.

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbenem. 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3 És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. 4 Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat.” 5 Tamás erre így szólt hozzá: ,,Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?” 6 Jézus így válaszolt: ,,Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”

8. Magyarosi Ilona Éva – Ruth könyve 1, 16 – 17.

„Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. 17 Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!”

9. Kupás Mária – Jelenések 14, 13.

„Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket.”

10. Bezsnei Erzsébet – Zsoltár 103, 1 – 4. 8 – 18.

„Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét! 2 Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! 3 Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, 4 megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy. 9 Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké. 10 Nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk. 11 Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt. 12 Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket. 13 Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz. 14 Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk. 15 Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága. 16 Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni. 17 De az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; 18 azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével.”

11. Makkó Evelyn – Máté evangéliuma 19, 13 – 14.

„Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban rájuk szóltak. 14 De Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.”

12. Magyarosi Rozi – Jelenések 1, 17 – 18.

„Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, 18 és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.”