Introitus: Zsoltár 112, 1 – 9.

„Dicsérjétek az URat! Boldog ember az, aki az URat féli, sok örömöt talál parancsolataiban. 2 Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz. 3 Vagyon és gazdagság lesz házában, igazsága örökre megmarad. 4 Világosság ragyog a sötétben is abecsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz.5 A jó ember könyörületes, és kölcsönt ad, ügyeit törvényesen intézi. 6 Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz. 7 Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az ÚRban. 8 Rendületlen a szíve, nem fél, végül megvetéssel néz ellenségeire. 9 Bőven adakozik a szegényeknek, igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik.”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Mindenható Isten, gondviselő Atyánk!

Te ismersz bennünket, te látsz be egészen a szívek és a vesék mélyéig, tudod, mi az bennünk, ami rossz, de felfeded a jó oldalakat is, tudod, mi az, amit megcselekszünk akár a világosság színe, akár a sötétség leple alatt. Urunk, tudjuk, hogy te nem százalékokban mérhető jócselekedeteket és pózoló látvány – szeretetet vársz el tőlünk, hanem csupán annyit, hogy ne vétkezzünk, hogy ellene tudjunk állni a bűnnek, hogy ne vétsünk sem ellened, sem embertársunk ellen. Kénytelenek vagyunk fájdalmas keserűséggel beismerni, hogy még ezt is nehéz nekünk megtartani. Nehéz hozzád fordulni, és még nehezebb a felebaráthoz, hiszen, nem telik el nap vétek nélkül, legyen az irigység, gyűlölet, rosszindulat vagy bármi más. Lehajtott fejjel állunk meg most a Te fenséges színed előtt, hiszen máshoz nincs, akihez meneküljünk és kérünk téged bocsátsd meg mulasztásainkat, bűneinek. Az Úr Jézus szeretetéért…

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.” (1Jn 5, 3)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: 1 Jn 4, 7 – 12.

Evangélium: Lk 10, 25 – 37. (Az irgalmas samaritánus)

Az igehirdetés alapigéje: 1Mózes 4, 1 – 15. 25 – 26.

„Azután Ádám a feleségével, Évával hált, aki terhes lett, megszülte Kaint, és azt mondta: Fiút kaptam az ÚRtól. 2 Majd újból szült: annak testvérét, Ábelt. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő. 3 Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az ÚRnak, a föld gyümölcséből. 4 Ábel is vitt az elsőszülött bárányokból, a kövérjükből. Az ÚR rátekintett Ábelra és áldozatára, 5 de Kainra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét. 6 Ekkor azt kérdezte Kaintól az ÚR: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? 7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.

8 Egyszer azt mondta Kain a testvérének, Ábelnak: Menjünk ki a mezőre! Amikor a mezőn voltak, rátámadt Kain a testvérére, Ábelra, és meggyilkolta. 9 Akkor az ÚR ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? 10 De az ÚR így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről. 11 Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred kiontott vérét a kezedből. 12 Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön. 13 Ekkor Kain azt mondta az ÚRnak: Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám. 14 Íme, elűztél ma erről a földről, el kell rejtőznöm színed elől, bujdosó és kóborló leszek a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál. 15 De az ÚR azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.

25 Ádám újból a feleségével hált, és az fiút szült, és Sétnek nevezte el, mert azt mondta: Adott nekem Isten más utódot Ábel helyett, akit meggyilkolt Kain. 26 Sétnek is született fia, akit Enósnak nevezett el. Akkor kezdték segítségül hívni az ÚR nevét.”