Böjt 5. vasárnapja V. „Judika – Szolgáltass nekem igazságot”

Introitus: Zsoltár 43.

„Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, és pereld peremet a hűtlen néppel szemben! Az alattomos és álnok emberektől ments meg engem! 2 Hiszen te vagy oltalmazó Istenem, miért taszítottál el engem? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség? 3 Küldd el világosságodat és igazságodat: azok vezessenek engem! Vigyenek el szent hegyedre és hajlékaidba, 4 hogy eljussak Isten oltárához, Istenhez, akinek ujjongva örülök. Hadd magasztaljalak hárfával, Isten, én Istenem! 5 Miért csüggedsz el, lelkem, és miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Mindenható Istenünk, szerető mennyei Atyánk!

Szeretnénk neked elmondani, hogy Te magad vagy egyedüli Úr és irányító az életünkben, azonban töredelmesen be kell vallanunk, hogy rajtad kívül sok más úrnak vagyunk, szolgái és kiszolgálói. A kényelemnek, a közönynek, a kapzsiságnak, a szeretetlenségnek, a felelőtlenségnek, az irigységnek, az egymás iránti tisztelet hiányának, a nyerészkedésnek, az önérdek és anyagiasságnak, a hatalomvágy és a pozíciók, tisztségek hajszolásának urai mind mind uralkodnak rajtunk és irányítják cselekedeteinket, gondolatainkat. Azonban ilyen belső urakkal és vezetőkkel életünk messze sodródik a te Fiad Jézus Krisztus tiszta tanításától és előbb utóbb zátonyra futunk.

Beismerjük előtted Istenünk, hogy mi magunk választottuk ezeket a rossz urakat és szeretnénk szabadulni tőlük, azonban saját erőnkből nehéz ennek az állapotnak bűvköréből kitörni. Szükségünk van Rád, a Te nekünk adott bölcsességedre, hogy megértsük kiszolgáltatott voltunkat és képesek legyünk változni és változtatni. Te adj nekünk belátást és hitet, hogy felismerjük rossz döntéseinket és hibáinkat és egyedül Rád, a te irányításodra bízzuk életünket.

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20, 28)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: Zsidók 5, 7 – 9.

Evangélium: Márk evangéliuma 10, 35 – 45. (Zebedeus fiainak kérése)

Az igehirdetés alapigéje: János evangéliuma 18, 28 – 39. 19, 1 – 5.

Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a húsvéti vacsorát. 29 Pilátus ekkor kijött hozzájuk az épület elé, és megkérdezte: ,,Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen?” 30 Ezt válaszolták: ,,Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked.” 31 Pilátus erre ezt mondta nekik: ,,Vegyétek át ti, és ítéljétek el a ti törvényetek szerint!” A zsidók így feleltek: ,,Nekünk senkit sincs jogunk megölni!” 32 Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. 33 Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte tőle: ,,Te vagy a zsidók királya?” 34 Jézus viszont ezt kérdezte tőle: ,,Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?” 35 Pilátus erre így szólt: ,,Hát zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át nekem téged: Mit tettél?” 36 Jézus így felelt: ,,Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való.” 37 Pilátus ezt 38 Pilátus így szólt hozzá: ,,Mi az igazság?” Miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: ,,Én nem találok benne semmiféle bűnt. 39 Szokás nálatok, hogy valakit szabadon bocsássak a húsvét ünnepén: akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?” 40 Ekkor újra kiáltozni kezdtek: ,,Ne ezt, hanem Barabbást!” Ez a Barabbás pedig rabló volt.

1 Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta. 2 A katonák tövisből koronát fontak, a fejére tették, és bíborruhát adtak rá; 3 oda járultak hozzá, és ezt mondták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!” – és arcul ütötték.

4 Pilátus ismét kiment az épület elé, és így szólt hozzájuk: ,,Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne.” 5 Ekkor kijött Jézus az épület elé, rajta volt a töviskorona és a bíborruha. Pilátus így szólt hozzájuk: ,,Íme, az ember!”