Uram! Te nap mint nap közel jössz hozzánk, Igéddel megérinted és felkészíted testünk – lelkünk a szolgálatra, a te országodról való bizonyságtételre. Te vagy az, aki elhívsz, ott vagy mellettünk, őrködsz életünk felett és támogatsz azon az úton, amit te rendeltél számunkra, függetlenül, hogy keskeny, göröngyös, akadályokkal megnehezített út ez. Azonban sokszor megfeledkezünk gondoskodásodról és megfutamodunk a szolgálat elől, vagy pedig mint általában, először kiskapukat keresünk, hogy minden feladat alól kibújjunk. Beismerjük Uram, hogy félünk szolgálni vagy erőtlennek érezzük magunkat, mert nem tudunk mit kezdeni elvárásaiddal, vagy mert nem divat másokért is élni, vagy egyszerűen kényelmesebb csupáncsak saját magunk világát építeni, saját önző érdekeinket nézni. Megalázónak, terhesnek érezzük ránk szabott feladataidat, nem kifizetődő mindez számunkra, nem hoz hasznot, sem nyereséget. Kérünk, változtasd meg ezen felfogásunkat, hiszen bűn az, ha Igédnek hátat fordítunk és csupán csak szóban vagyunk keresztyének, tettben pedig nem, vétek az, ha elveszünk a formaságokban, csupán csak megjátszott lelkesedéssel parádézunk önzetlenségünkkel, azonban önimádatunktól nem tudunk megszabadulni. Add meg azt a bölcsességet, hitet és örömet, hogy megérezzük terveid célját, add meg nekünk az önvizsgálatot, a korrektséget tetteinkben és a szeretet gyakorlásának boldogitó érzését, hogy ezáltal hasznos, gyümölcstermő, őszinte munkásaiddá váljunk.